– Látom, nem vagy egy gyáva fajta – mondta, és erősen megragadott, mikor a kezem ernyedten lecsúszott róla. Most már a félelemtől remegtem, miközben könnyek szöktek a szemembe. Magához rántott, és fenyegetően megpaskolta a fejemet.

– Kérem... – nyöszörögtem halkan. Tudtam, hogy végem van, és Angel szavai visszhangoztak a fejemben: *„Inkább megöllek, mintsem elengedjelek.”* Újabb könnycseppek gyűlt