Mielőtt Declan akár csak pisloghatott volna, Vesper már át is ugrott az erkélyéről. Ez több mint megdöbbentő volt, tekintve, hogy a huszadik emeleten jártak.

Declan döbbenten pislogott.

„Mindig ilyen vakmerő?” Ám aztán elhessegette a gondolatot. „Amíg itt van, nem igazán érdekel, hogyan jutott át.”

Vesper most már Declan erkélyén állt.

„Várj itt! Hozok nekünk bort.” Ezzel Declan eltűnt a szobájába