**Tessa**

Harper megállt a társasházam előtt, üresbe tette az autót, de a motort járva hagyta.

– Na szóval – fordult felém azzal a jól ismert, cinkos vigyorral az arcán. – Mikor láthatom végre azt a puccos penthouse-odat? Csajos estét kéne tartanunk ott! Drága pezsgőt innánk, selyemlepedőkön ugrálnánk, és habfürdőt vennénk abban a – feltételezem – nevetségesen hatalmas kádban.

Nevetve ráztam meg a