**Tessa**

Úgy körözött körülöttem, mint a zsákmányára leső ragadozó. – Ezek a ruhák nem a külvilágnak szólnak, Tessa. Nekem készültek. Kizárólag az én szememnek. Hacsak kifejezetten másképp nem mondom.

– Sejtettem – mondtam, és a hangom közönyösen csengett a hevesen verő szívem ellenére. – Nem éppen órára venném fel ezt.

– Helyes. – Kinyújtotta a kezét, ujjai végigfutottak a ruhám vékony pántján.