Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
– Szóval, Volkov – mondta Marchesi abban a pillanatban, ahogy a lába átlépte a tetőkert küszöbét Dante előtt.
– Nincs előjáték? Egyből a lényegre?
Lorenzo mélyet szívott a cigarettájából, elpöccintette, majd elővett egy másikat. Leült az egyik magaságyás peremére, amelyek szétterültek a tetőtéri oázisában. A napfény megcsillant a tető szélén álló három üvegház egyikén, miközben Dante leereszkedett