Az ajtó kinyílt, visszarántva engem a valóságba. A nővér kilépett a szobából.

– Most már bemehet – mondta felém fordulva. Tiszta kék szemében az együttérzés árnyéka suhant át, miközben vigasztalón a vállamra tette a kezét, mielőtt elsétált volna.

Felálltam a székemről, és az arcomról a könnyeket letörölve léptem be Anya szobájába.

Anya ismét aludt az ágyon. Ahogy ott feküdt, olyan védtelenül, att