Egy belső hang józanul érvelt, szertefoszlatva az illúziót, hogy a fiam még életben lehet. Minden bátorságomat összeszedve felkaptam a telefont, és újra a képernyőre meredtem. Halk nyüszítés tört fel szétnyíló ajkaim közül, és könnyek gördültek le kipirult arcomon, miközben a gyermek mogyoróbarna-zöld szemeit vizsgáltam, amelyek oly fájdalmasan emlékeztettek a volt férjemre.

„Annyira hasonlít rá!”