Vaughn

A napok elrepültek, mint egy szempillantás. Alig hiszem el, hogy máris elérkezett a nap, amitől annyira rettegtem. Az ágy szélén ülök, és a lábammal a padlón dobogok.

Kitöröltem az imént begépelt üzenetet. Az alsó ajkamba harapva újra gépelni kezdtem.

„Szia! Jól vagy?” – Megint kitöröltem. Ezt már több mint hatszor elküldtem, és egyszer sem kaptam választ tőle.

„Itt leszel ma? Hiányzol.” –