Kaelia szemszöge

A nevem Kaelia, tizenhat éves likan vagyok. Apám meghalt. Úgy fest, anyám el akar hagyni. Ez a tudat gyakran nyugtalansággal tölt el.

Most a hátsó verandán ülök, és nézem, ahogy anyám a virágágyás mellett fekszik, a szokásos módon elmerülve a saját világában.

Mindig is távolságtartó volt, kiskorom óta hol felbukkant az életemben, hol eltűnt belőle. Nagyi szerint anyám gondoskodot