– Jól vagy? – kérdezi Zara aggódva, amint a gyerekek már elég messze vannak ahhoz, hogy ne hallhassák. – Szörnyen nézel ki.

Elkuncogom magam.

– Köszi.

– Tudod, hogy értem.

– Azt hiszem, megfázhattam, az éjszaka közepén ébredtem szörnyű fejfájással – magyarázom. – Nem sokat aludtam, és még mindig hasogat a fejem, úgyhogy ne haragudj, ha ma nem vagyok a topon.

A homlokomra szorítja a kézfejét, ellen