Döbbenten nézett rám továbbra is, sokkolta, amit mondtam. Túl kábult volt a kirohanásomtól ahhoz, hogy bármit is reagáljon; csak emésztette a hallottakat, mígnem végül magához tért.

– Nem, igazad van – jegyezte meg. – Egyetlen pillanatra sem gondoltunk rád – ismerte el.

– Semmi baj – feleltem. – Megértem.

– Dehogy van rendben! Zara és Ronan hagyták, hogy kétszer is elájulj a fájdalomtól, mert túls