A birtokon túli sötétség titkoktól volt terhes. Valerian árnyékként surrant a fák között, jelenléte alig volt több halk suttogásnál a mozdulatlan éjszakában. A levegő hidegen marta a bőrét, de ez semmiség volt ahhoz a fagyos izzáshoz képest, amely az ereiben lüktetett – a kudarc dühe, a ketrecbe zártság megaláztatása, és a húsát perzselő tűz eleven emléke Thane fáklyája nyomán. Megmozgatta az ujja