Judy szemszöge

– Az orrát tőled örökölte – mondtam, Gavinhez dőlve, miközben a kisfiunkat bámultam, aki békésen aludt a mózeskosarában.

Gavin átkarolt, és ajkát a halántékomhoz nyomta; éreztem a mosolyát, és ahogy a feszültség elillan a testéből. Ez volt az első éjszakánk újra itthon, a villában, miután az elmúlt pár napot Eliza klinikáján töltöttük.

Bár mindenféle maradandó probléma nélkül ébredt