Túl sokáig bámulok Kentre meglepetésemben, mire ő a szemeit forgatja, majd elmozdul, hogy a fejem fölött kinyúljon a villanykapcsolóért, teste súrolja az enyémet.

– Hé! – harapok oda, rácsapok a kezére, mire visszahőköl.

– Mi van? – kérdi, újra rám meredve.

– Ne érj hozzám! – mondom, visszatolom az ágy másik oldalára, ami most sokkal kisebbnek tűnik. – Én is le tudom kapcsolni a villanyt!

– Nos, n