Aztán bűntudatom lesz, amiért bűntudatot okozok neki – és ez egy szörnyű spirál –

– Ó, ne – motyogom, könnyek gördülnek le az arcomon, miközben a tenyereim közé fogom az arcát. – Nem élhetünk így, Kent – hogy mindketten úgy érezzük, túl sokat kértünk a másiktól anélkül, hogy eleget adtunk volna –

Erre felnevet, és a fejét rázza. – Tudom, hogy igazad van – mondja, – de én… nem tudom, hogyan tudnám