"Miért ez a csend, Foxie?" – suttogom, olyan néven szólítva, amilyenen évek óta nem.

Megrázza a fejét, és felnéz rám. "Csak a régi szép időkre emlékeztem."

"Ez aztán vad menet volt" – válaszolom, lehajtva a boromat, miközben az övé még mindig érintetlenül áll.

"Az volt, de nem érzed, hogy végre vége a viharnak?"

Nekem már évekkel ezelőtt vége volt a viharnak... de tudom, hogy az ő esetében ez nem