Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Adrian felnéz, amint meglát minket. Azonnal feláll a várótermi székéből, és felénk indul. Tekintete szokatlanul feszült, ilyennek még sosem láttam.
– Lilly – köszönti udvariasan, egy apró bólintással, minden ízében az az úriember, aki mindig is volt.
Lilly egy rövid biccentéssel viszonozza a köszönést, mielőtt a férfi figyelme teljesen felém fordul.
– Sierra.
– Szia – felelem halkan.
Egy másodperc