Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Adrian felnéz, amint meglát minket. Azonnal feláll a várótermi székéből, és felénk indul. Tekintete szokatlanul feszült, ilyennek még sosem láttam.

– Lilly – köszönti udvariasan, egy apró bólintással, minden ízében az az úriember, aki mindig is volt.

Lilly egy rövid biccentéssel viszonozza a köszönést, mielőtt a férfi figyelme teljesen felém fordul.

– Sierra.

– Szia – felelem halkan.

Egy másodperc