Gabriel szemszögéből

Óvatosan lehúztam a paplant, és átkaroltam, magamhoz húzva. Égett a teste, nyirkos volt a bőre, lélegzete pedig sekély. Nem mozdult – csak tehetetlenül remegett a karjaimban, valami lázas álomba zárva.

– Clairessa. – Elcsuklott a hangom, ahogy finoman megráztam, próbálva visszahozni az ébrenlétbe.

– Hé, nyisd ki a szemed… kérlek.

Semmi válasz.

– Én vagyok az. Gabriel. Itt vagy