Gabriel szemszögéből

– Apa?

Nem vettem a fáradságot, hogy felnézzek, miközben a fazekat kevertem, hagytam, hogy az aroma felszálljon és betöltse a konyhát. – Itt vagyok – kiáltottam.

Hallottam Adrian lépteit közeledni. Megállt a konyha küszöbénél, és a csend, ami követte, épp addig tartott, hogy a hátam mögött elmosolyodjak.

– Várj – te főzöl? – kérdezte, hitetlenkedés színezve a hangját. – Apa, s