Sabrina szemszögéből:

– Kérlek? – kuncogott gonoszul. Egy hang, ami nem segített abban, mennyire ostobán buzgó voltam most. – Ez helytelen, Sabrina. Emlékszel a tervedre?

– Szarok a tervre.

– Nem. Ezt nem fogjuk csinálni.

Legszívesebben megrúgtam volna. Vagy megcsókoltam. Vagy mindkettőt.

– Még nem akarod, hogy együtt legyünk. Igaz?

Ujjaimat a hosszú hajába fűztem. – Meggondoltam magam – mondtam,