Xander szemszögéből:

Miután mindent megbeszéltünk és elrendeztünk, Sabrina gyorsabban elaludt, mint ahogy pislogni tudtam volna. A mai nap kétségtelenül alaposan kivette belőle az energiát.

Az ágya mellett ültem, figyelve a mellkasának egyenletes emelkedését és süllyedését, ami jelezte, hogy él és lélegzik.

Még mindig nehezen hiszem el, hogy ez a nő az enyém, és csakis az enyém.

Oké, talán nem az