– Addig maradok, amíg csak akarod, Bambs – mondja Frankie, lefelé nézve, és keményen dolgozva azon, hogy elrejtse az érzelmeit, miközben ezt mondja. Aztán gyorsan megragad egy sült krumplit, és hozzám vágja. – Persze csak ha abbahagyod a horkolást alvás közben… –

Kitörök a nevetésből, elkapom a krumplit és megeszem, miközben a lábát ütögetem, ami még mindig az ölemben van. – Ó, én nem horkolok, és