Dúdolni kezdtem, ahogy az emlékek tovább kavarogtak a fejemben, és nem is tudtam, hogy mosolygok, amíg össze nem találkozott a tekintetem Helennel. Az ő arcán is mosoly ült, ahogy gyengéden figyelt engem.

– Mi az? – kérdeztem, látva a mosolyát.

– Olyan gyönyörű vagy, amikor mosolyogsz – mondta.

– Hah! Én nem mosolygok – mondtam.

– De igen, csak úgy tűnik, észre sem vetted. Azt szeretném, hogy mind