12. FEJEZET

YRENE SZEMSZÖGÉBŐL

A borzalom, hogy valami hátborzongató bámul rám az ablakon keresztül, annyira megrázott, hogy nem találtam a hangom. Ehelyett, amilyen halkan csak tudtam, lelógattam a lábaimat az ágyról, és nyitott szájjal, a tekintetemet az ablaknál lévő alakra szegezve, elkezdtem hátrálni, amilyen csendben csak bírtam.

Éppen akkor a figura felállt, és kitárta az ablakokat közvetle