– Valóban rég volt, Harlan. Hogy vagy? – kérdezte Quinn, udvariasan, de távolságtartóan.

Harlan halvány, szinte törékeny mosolyt erőltetett az arcára. – Jól vagyok. – A tekintete akaratlanul is a hasára siklott, melynek vonala még mindig lapos volt.

*Már a gyermeküket hordja a szíve alatt? Akkor a lehetőségem végleg elszállt.*

Harlan tekintete Juliusra szegeződött, a keserűség élesítette minden sz