– Quinn, a sofőröd már itt van, úgyhogy Harlan és én most együtt megyünk vissza. Hamarosan találkozzunk egy rendes ebédre – mondta Laura, és egy gyors, megnyugtató mosollyal búcsúzott.

Quinn követte Harlan alakját, amíg az el nem tűnt az árnyékban, majd Laura felé fordult. – Kérlek, vigyázz rá helyettem – kérte, hangja halk, de őszinte volt.

– Képtelenség. Én a barátomnak tartom – nevetett Laura.