TESSA

A sors valahogy mindig kinevetett.

Az esküvőn a mellette lévő átkozott hely volt. Most pedig itt vagyok – egy csupasz falhoz préselve, egy félkész házban, Rowan lehelete forrón a számon.

Meg kéne ijednem. Talán dühösnek is kéne lennem. De az egyetlen dolog, amire gondolni tudtam, miközben a szemem körbe-körbe járt, hogy milyen nevetségesen néz ki ez a hely.

A ház a csontjáig le volt csupaszí