LUNA

Ajkai csak egy lélegzetnyire voltak az enyémeimtől.

Az egyik pillanatban még a büfékocsinál ringatóztunk, amit nekem épített, a következőben pedig már egy lágy, fehér virágokkal borított boltív alatt álltam, szemben a férfival, akit mindennél jobban szerettem.

Abel velem szemben állt, és letaglózóan jóképű volt fehérben és aranyban, tekintetét rám szegezte.

A lelkész mosolyogva, gyengéden meg