*TESSA*

Nem akartam most látni…

Nem akartam most ezzel foglalkozni, ezért ellöktem magamtól, és felkeltem az ágyból.

„Tessa” – szólt utánam.

„Ne!… Csak… egyedül akarok lenni most” – motyogtam.

„Nagyon sajnálom” – lélegzett, én pedig kimentem a szobából és a házból is…

Elindultam sétálni, és csak mentem, mentem, míg teljesen ki nem merültem.

Leültem az út szélére… fáradtan és fázva.

Későre járt, és