Andrea a szalonjában a kanapén fekszik, és az ujján pörgeti a gyűrűt. A gyémánt megfogja a fényt, és szikrákat szór szét a szobában, a falakra. Lucky be-be szalad a nyitott franciaajtókon, a függönyök megzörrennek a szellőben. Nem tudja kiverni a fejéből Charlesszal kapcsolatos gondolatokat.

„Nem hiszem el, hogy szeret engem” – gondolja bűntudattal. „Olyan vak idiótának érzem magam – azt hittem, c