Épphogy öt lábnyira vagyok az ajtajától, amikor egy kéz megragadja a csuklómat. Ösztönösen elfordulok és védekező pozíciót veszek fel, támadásra készen.

– Nyugi! Csak én vagyok az – suttogja Sierra, kitérve az öklöm elől, ami az arca felé repül. – Mondtam a srácoknak, hogy meg fogsz itt jelenni, nem hitték el. Még mindig a házadnál táboroznak, és próbálják kitalálni, hogyan vegyenek rá, hogy kijöj