– Ezt nem tudhatod – lehellem, és a fejemet rázom felé.

– De igen, tudom – erősködik, és ismét megmozdul, hogy mellém üljön, átkarolva a vállamat, melegen és biztonságban tartva. – Helyrehozzuk a dolgokat. Bianci... a monacói üzlettel még nem veszített semmit, és túl hasznos vagyok számára ahhoz, hogy ténylegesen magára haragítson azzal, hogy bántja Danielt vagy Jerome-ot...

– Kent – csattan