Sóhajtva fogadom el a segítséget, ahogy Kent átkarolja a derekamat.

– Hozd a kávét – mormolom, miközben Gio az ajtó felé fordul, Kent pedig a gardrób felé kezd terelgetni. Kent nevetve bólint, és az éjjeliszekrényen lévő kávéért nyúl. – És hol a kutyám?

Kent erre csak felnevet, a kezembe adja a csészét, és a fejét csóválja. – Mennyi követelés egyszerre.

– Nos, én ma otthon akartam maradni,