– Valami baj van, Tori? – kérdezem. A fejét rázza.

– Semmi – feleli, de a hangja színtelen, és őszintén szólva egyáltalán nem hiszek neki.

– Biztos vagy benne? – kérdezem újra, mire bólint, de határozottan összeráncolja a homlokát. Valamivel a zsebében matat, és kell egy pillanat, mire rájövök, hogy a telefonja az. Ó, már értem. Előveszem a saját telefonomat, és felmutatom.

– Tori, nekem is szüksé