**Alina**

Ott ülök Hunter mellett a tűznél a teraszon, a holdfény végigömlik az udvaron, megcsillan az új disznóól kerítésén, a fészeren, amit nekem szerzett… az én fészeremen. Egy sötét kis hely, ami azt üzeni, hogy ért engem. Nem sok ember volt, aki értett volna. Nem igazán. Az anyja óta nem. És őszintén? Ez… jó érzés. Jó, hogy látnak. Jó, hogy nem félnek tőlem, vagy nem hőkölyögnek hátra a feje