Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Carl udvariasan bólintott Zane-nek. Ezután Sonia felé fordult, szája sarka enyhén felfelé görbült.

– Charles említette, hogy korábban táncot tanultál. Megtanítanál engem is?

Sonia váratlanul jó hangulatban volt.

– Semmi akadálya.

Így hát a két fiatal kézenfogva a táncparkettre lépett. Ahogy Zane magához tért a meglepetésből, ismét megrázta a fejét, és felsóhajtott.

– Ez a férfi modell tud valamit, mi?

Mivel Carl modell volt, könnyedén elsajátította a lépéseket.

Már jóval korábban megkérte a DJ-t, hogy változtassa meg a fényeket, így ketten tökéletes összhangban táncoltak a csillagfényes színpadon.

Eközben Charles iszogatás közben elismerően füttyentett egyet.

Évek teltek el azóta, hogy Sonia utoljára táncolt; az utolsó mozdulatnál megbicsaklott a sarka, és hirtelen elveszítette az egyensúlyát.

Carl gyorsan reagált: nagy kezeit a nő hátára helyezte, hogy megtámassza, majd egy mozdulattal a karjaiba vonta egész testét.

Sonia szorosan hozzásimult. Ebben a pillanatban halványan hallotta a férfi heves szívverését.

És pontosan ez volt az a látvány, ami Toby elé tárult, amikor belépett.

A nő, aki általában oly szelíd és méltóságteljes volt, most egy másik férfi karjaiban feküdt, akár egy igéző, kacér csábító.

Toby arca azonnal megmerevedett – tekintete komorrá és ijesztővé vált.

Carl Sonia fülébe suttogta:

– Sonia, itt van.

Sonia már rég kiszúrta a férfit a szemközti hatalmas üvegtükörben. Ennek ellenére elmosolyodott, mintha észre sem vette volna, és a füle mögé tűrte kócos tincseit.

– Ühm. Kicsit éhes vagyok. Együnk valamit először.

Ezt hallva Carl elengedte, és együtt hagyták el a táncparkettet.

Amikor elhaladtak Toby mellett, Carl kissé megtorpant, és felhúzta a szemöldökét.

Toby szemszögéből ez nyilvánvaló provokáció volt.

– Sonia Reed, állj meg azonnal!

Sonia háttal neki torpant meg. Megfordult, ajka sekély ívbe görbült.

– Miért jött el, Mr. Fuller? Ha jól emlékszem, nem szerepelt a meghívottak listáján, igaz?

Toby először Carlra pillantott; szemeit összehúzva mérte végig a fiatalember enyhén ellenséges tekintetét.

Ezután Soniához fordult:

– Azt hiszem, óvatosabbnak kellene lenned. Alig váltunk el, és máris botrányokba keveredsz. Bár neked valószínűleg mindegy, a Fuller családnak még ügyelnie kell a hírnevére.

Sonia mulatott a férfi szavain.

– Nos, még ha így is lenne, nincs joga kioktatni engem. Egyébként pedig semmi köze hozzá, hogy kivel vagyok.

– Tévedsz. Nem kenyerem az impertinencia, de a nagy visszhangot kiváltó pletykáid már a nagymamám fülébe is eljutottak. – Toby rezzenéstelen arccal állt ott, miközben tekintete beleolvadt az éjszakába.

Sonia mosolya megfagyott.

– Az idősebb Mrs. Fuller visszatért?

– Nos, nem csak ennyi – látni akar téged. – Toby hidegen megrándította a száját, és a nő mögött álló Carlra pillantott. Gúnyos hangon tette hozzá: – Persze, ha túl elfoglalt vagy a randizással, nem muszáj eljönnöd.

Azzal sarkon fordult, és anélkül távozott, hogy visszanézett volna. Sonia arckifejezése bonyolulttá vált; egy pillanatnyi mérlegelés után úgy döntött, követi Tobyt.

– Sonia.

Látva, hogy Carl is vele akar menni, hátrafordult, hogy megnyugtassa:

– Ne aggódj. Minden rendben lesz.

Ahogy a távolodó Soniát nézte, Carl szemében kihunyt a fény.

Ebben a pillanatban vette észre az alakot a sarokban.

Zane zavartan sétált oda hozzá, és köhintett egyet.

– Öhm... hallottam a beszélgetésüket, miközben kint dohányoztam.

Carl, akinek arca közömbösséget tükrözött, figyelmen kívül hagyta.

Zane az orrát dörzsölte, mulatva Carl ellenséges viselkedésén.

– Szerelmes vagy Soniába, ugye? Nyugi, haver. Nem tervezem elszeretni tőled.

Carl csak hűvösen rá pillantott.

– Szeles az idő odakint, Mr. Coleman. Azt hiszem, jobb lenne, ha korán hazamenne. – Ezzel ott is hagyta.

Zane egy pillanatra megdöbbent. Aztán megrázta a fejét, és felnevetett.