Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Carl udvariasan bólintott Zane-nek. Ezután Sonia felé fordult, szája sarka enyhén felfelé görbült.
– Charles említette, hogy korábban táncot tanultál. Megtanítanál engem is?
Sonia váratlanul jó hangulatban volt.
– Semmi akadálya.
Így hát a két fiatal kézenfogva a táncparkettre lépett. Ahogy Zane magához tért a meglepetésből, ismét megrázta a fejét, és felsóhajtott.
– Ez a férfi modell tud valamit, mi?
Mivel Carl modell volt, könnyedén elsajátította a lépéseket.
Már jóval korábban megkérte a DJ-t, hogy változtassa meg a fényeket, így ketten tökéletes összhangban táncoltak a csillagfényes színpadon.
Eközben Charles iszogatás közben elismerően füttyentett egyet.
Évek teltek el azóta, hogy Sonia utoljára táncolt; az utolsó mozdulatnál megbicsaklott a sarka, és hirtelen elveszítette az egyensúlyát.
Carl gyorsan reagált: nagy kezeit a nő hátára helyezte, hogy megtámassza, majd egy mozdulattal a karjaiba vonta egész testét.
Sonia szorosan hozzásimult. Ebben a pillanatban halványan hallotta a férfi heves szívverését.
És pontosan ez volt az a látvány, ami Toby elé tárult, amikor belépett.
A nő, aki általában oly szelíd és méltóságteljes volt, most egy másik férfi karjaiban feküdt, akár egy igéző, kacér csábító.
Toby arca azonnal megmerevedett – tekintete komorrá és ijesztővé vált.
Carl Sonia fülébe suttogta:
– Sonia, itt van.
Sonia már rég kiszúrta a férfit a szemközti hatalmas üvegtükörben. Ennek ellenére elmosolyodott, mintha észre sem vette volna, és a füle mögé tűrte kócos tincseit.
– Ühm. Kicsit éhes vagyok. Együnk valamit először.
Ezt hallva Carl elengedte, és együtt hagyták el a táncparkettet.
Amikor elhaladtak Toby mellett, Carl kissé megtorpant, és felhúzta a szemöldökét.
Toby szemszögéből ez nyilvánvaló provokáció volt.
– Sonia Reed, állj meg azonnal!
Sonia háttal neki torpant meg. Megfordult, ajka sekély ívbe görbült.
– Miért jött el, Mr. Fuller? Ha jól emlékszem, nem szerepelt a meghívottak listáján, igaz?
Toby először Carlra pillantott; szemeit összehúzva mérte végig a fiatalember enyhén ellenséges tekintetét.
Ezután Soniához fordult:
– Azt hiszem, óvatosabbnak kellene lenned. Alig váltunk el, és máris botrányokba keveredsz. Bár neked valószínűleg mindegy, a Fuller családnak még ügyelnie kell a hírnevére.
Sonia mulatott a férfi szavain.
– Nos, még ha így is lenne, nincs joga kioktatni engem. Egyébként pedig semmi köze hozzá, hogy kivel vagyok.
– Tévedsz. Nem kenyerem az impertinencia, de a nagy visszhangot kiváltó pletykáid már a nagymamám fülébe is eljutottak. – Toby rezzenéstelen arccal állt ott, miközben tekintete beleolvadt az éjszakába.
Sonia mosolya megfagyott.
– Az idősebb Mrs. Fuller visszatért?
– Nos, nem csak ennyi – látni akar téged. – Toby hidegen megrándította a száját, és a nő mögött álló Carlra pillantott. Gúnyos hangon tette hozzá: – Persze, ha túl elfoglalt vagy a randizással, nem muszáj eljönnöd.
Azzal sarkon fordult, és anélkül távozott, hogy visszanézett volna. Sonia arckifejezése bonyolulttá vált; egy pillanatnyi mérlegelés után úgy döntött, követi Tobyt.
– Sonia.
Látva, hogy Carl is vele akar menni, hátrafordult, hogy megnyugtassa:
– Ne aggódj. Minden rendben lesz.
Ahogy a távolodó Soniát nézte, Carl szemében kihunyt a fény.
Ebben a pillanatban vette észre az alakot a sarokban.
Zane zavartan sétált oda hozzá, és köhintett egyet.
– Öhm... hallottam a beszélgetésüket, miközben kint dohányoztam.
Carl, akinek arca közömbösséget tükrözött, figyelmen kívül hagyta.
Zane az orrát dörzsölte, mulatva Carl ellenséges viselkedésén.
– Szerelmes vagy Soniába, ugye? Nyugi, haver. Nem tervezem elszeretni tőled.
Carl csak hűvösen rá pillantott.
– Szeles az idő odakint, Mr. Coleman. Azt hiszem, jobb lenne, ha korán hazamenne. – Ezzel ott is hagyta.
Zane egy pillanatra megdöbbent. Aztán megrázta a fejét, és felnevetett.