– Legyél óvatosabb a következő két napban. Tartsd a sebet mindig szárazon és tisztán.

Még mindig tátva maradt a szám a döbbenettől, újra meg újra felidézve magamban a gyengédségét.

– Anna, te megnémultál? – fakadt ki a hallgatásomat látva, és összeráncolta a homlokát.

Amikor végre feleszméltem, az arca már csak egy ujjnyira volt az enyémtől. Idegesen fordítottam vissza a figyelmemet a vágódeszkára