– Hohó!

Juliana hideg gúnykacaja arra késztette Jaydent, hogy felnézzen rá.

Még akkor is olyan jól nézett ki, amikor így gúnyolódott.

Juliana gúnyosan nézett rá: – Selene küldött ide, ugye?

Jayden nem tagadta: – Azért tettem, mert három évig szerettél, és nem akarom, hogy hozzámenj egy őrülthöz. Ráadásul Selene aggódik érted, és ő győzött meg, hogy fogadjalak el, feltéve, ha eljössz velem.

Juliana nem akarta hallgatni ezt a süketelést. Felemelte a tekintetét, és határozottan, közömbösen nézett a férfira: – Jayden, a Juliana, aki szeretett téged, tegnap meghalt.

Jaydent megdöbbentette a lány szemében ülő hidegség és elszántság.

Juliana régebben rajongással és óvatos behízelgéssel nézett rá, nem pedig ilyen hideg közönnyel.

Úgy tűnt, tényleg nem szereti már.

Juliana felemelte a tekintetét: – Most Juliana már Mrs. Leach, és ebben az életben csak Bensont fogja szeretni.

Jayden bosszús lett, és könnyedén felhorkant: – Jill, nem ez az első alkalom, hogy macska-egér játékot űzöl velem. Mondtad már ezt korábban is, amikor találtál valaki mást.

De minden alkalommal elhagyta a selyemfiúját anélkül, hogy Jayden egy szót is szólt volna, elég volt, ha rá nézett, vagy akár csak hátat fordított neki.

Régóta jobban szerette a férfit az életénél.

Hogy tudta volna egyik napról a másikra nem szeretni? Juliana biztosan csak kéleti magát.

Juliana nem vette a fáradságot, hogy további ostobaságokat beszéljen ezzel az okostojással.

Jayden látta, hogy a lány megfordul, hogy távozzon, és sietve utána kiáltott: – Juliana, tényleg nem jössz velem? Hozzámentek Bensonhoz, ahhoz az őrült, halálraítélt alakhoz?

Juliana megállt anélkül, hogy visszanézett volna: – Én most már Mrs. Leach vagyok. Fejezze be a férjem ócsárolását, különben dühbe gurulok.

Az öreg Mr. Leach gyorsan cselekedett. Már tegnap felhasználta különleges jogköreit, hogy Juliana és Benson jelenléte nélkül is kiállítsák a házassági anyakönyvi kivonatot.

Jayden dühös lett a lányra: – Az irántam érzett hároméves érzelmeid miatt még akkor is elviszlek, ha meg kell sértenem a Leach családot. Eleget tettem. Mivel ragaszkodsz ahhoz, hogy hozzámenj ahhoz az őrült, rövid életű fickóhoz, ne gyere hozzám könyörögni többet!

Ezzel megfordult, hogy ő is távozzon.

Juliana megfordult, és azt mondta: – Várj.

Jayden elmosolyodott, miközben visszafordult a lányhoz: – Jill, még nem késő, hogy velem gyere.

Juliana odasétált hozzá, és felnézett rá.

Jayden szíve kihagyott egy ütemet, ahogy a lány csillagszemébe nézett.

Csatt!

Jayden kábultan érezte, ahogy Juliana akkora pofont kever le neki, hogy az arca oldalra fordult.

Juliana hideg hangon szólt: – Ez azért a Julianáért volt, akit megbántottál.

Jayden döbbenten nézett fel.

Csatt!

Alighogy felemelte a fejét, az arca másik felére is hatalmas pofont kapott Julianától.

Jayden ismét megszédült az ütéstől, és az egész arca elzsibbadt.

Juliana megrázta megfájdult kezét, és még hidegebb hangon tette hozzá: – Ez pedig a férjemért volt.

Benson megdöbbent, hogy a lány... megint megvédte őt.

Ő volt az első nő, aki valaha is megvédte!

Jayden dühösen nézett fel: – Juliana...

Juliana már megfordult, és hidegen odaszólt a biztonsági őröknek: – Engedjétek ki a kutyát.

Jayden őrjöngött, mert kedvesen jött, hogy elvigye a lányt, de cserébe két hatalmas pofont kapott.

Jayden őrjöngött, mert kedvesen jött, hogy elvigye a lányt, de cserébe két hatalmas pofont kapott.

A lány háta után kiáltott: – Juliana, nem tudod, mi a jó neked! Mondtam, hogy adok egy esélyt, és te mégis ahhoz az őrülthöz akarsz menni...

– Vau! Vau!