Halk kopogás hallatszik az ajtón, majd a hangja –

az a könnyed, kissé levegős „szia”, amire a mellkasomban valami hamarabb reagál, mint hogy elfojthatnám.

Tyler már félúton van a házon keresztül, mielőtt még megmozdulnék a székemen, gyakorlatilag a saját lábában botlik el, hogy odaérjen hozzá. Hallom a lány nevetését – mély és ragyogó, ugyanaz a mézes hang, mint korábban –, és a puffanást, ahogy a