A zene a házban fülsiketítő, az a fajta, ami a csontjaidban lüktet, és órákig cseng tőle a füled. Kilököm a bejárati ajtót és kilépek, a hideg levegő hullámként csap meg, egyszerre áldásos és maró. Mélyet lélegzem, kétségbeesetten próbálom az oxigént egyenesen a lelkembe szívni. A bőröm nyirkos, a fejem kóvályog, és úgy érzem, a szívem sztepptáncot jár a mellkasomban.

Leereszkedem a lépcsőre, egy