216-os szoba.

A kinti folyosó most csendes – kísértetiesen az. Nincsenek léptek. Nincs több halk mormogás a nővérpultnál. Csak a fénycsövek halk zümmögése és az ajtók mögötti gépek csendes búgása. Nem sokkal hajnali egy után jár. A kórház összegömbölyödött, mint egy alvó vadállat.

Túl sokáig állok a szoba előtt.

Az ajtón lévő kórlap az ő nevét hirdeti. *Penelope Vales.* Kétszer is elolvasom. Minth