Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Érzem, hogy megremegek, éppcsak egy kicsit, minden kiképzés ellenére. Mindannak dacára, amit túléltem.

Szorosan hozzám simul, meleg és valóságos. Ujjai úgy követik a sebhelyem vonalát, mintha nem undorodna tőle. Mintha nem üvöltene róla a halál.

Megérdemli, hogy tudja.

Ezt hajtogatom magamnak.

Soha senkinek nem meséltem el – sem a szüleimnek, sem Tylernek, még annak a rohadt terapeutának sem, akit