Majdnem egy órát töltünk az igluban.

Összegömbölyödve a polártakarókon, forró csokit kortyolgatunk, ami mostanra már langyos, de valahogy mégis tökéletes. a pillecukrok éppen csak tartják a formájukat, lustán lebegve a bögrében, amit a tenyeremmel ölelek körül. A karja a derekam köré fonódik, keze melegen és oltalmazón pihen a gerincem tövénél, mintha neki is ugyanolyan közel lenne szüksége rám, m