A hármasikrek és Thea elmentek a szobáikba lezuhanyozni és átöltözni.

Amint egyedül maradt, Thea teljesen kiborult. Nem volt biztos benne, mi történt az imént. Talán csak álmodta. Nem ez lenne az első alkalom.

A hármasikrek vártak rá, amikor kilépett a szobájából. Mindannyian tiszták voltak, friss ruhában. Thea egy pillanatig gyönyörködött a látványban. Ahogy a farmer a csípőjükön lógott. Ahogy a póló feszült széles, izmos mellkasukon. Ahogy egyforma arcuk felragyogott, amikor meglátták. Ő mindig meg tudta mondani, ki kicsoda, de a legtöbb ember csak a hajuk alapján tudta megkülönböztetni őket.

Alaric, frissen igazított, tüskés hajával, közelebb hajolt egy gyors csókra. A lány elpirult, a fiú pedig megfogta a kezét. Nem álom volt.

Conri beletúrt félhosszú, hullámos hajába, és ő is megcsókolta. – Most már sosem szabadulsz meg tőlünk – mondta. Kezét a lány csípőjére terítette, ujját beleakasztva a farmerja egyik övbújtatójába.

Kai kócos pompadour frizurájával szintén odahajolt a csókjáért. Megfogta a lány kezét, és a mellkasához emelte, a szíve fölé szorítva. Így sétáltak végig a folyosón – Alaric egy kicsit előrébb, Conri egy kicsit hátrébb, Kai pedig közvetlenül a másik oldalán.

Elhaladtak az Alfa irodája mellett az ötödik emeleten, és Thea megállt, amikor meghallotta anyja döbbenettől és félelemtől teli hangját.

– Mi tehette ezt? – kérdezte Thea anyja, Naomi a csukott ajtó mögül.

– Vámpírok? Boszorkányok? Kóborlók? – kérdezte Ada Luna. Hangjában szintén aggodalom csengett.

Thea intett a hármasikreknek, hogy maradjanak csendben, és hallgatózzanak vele az ajtónál.

– Kóborlók nem tehettek ilyet – mondta Ulric Alfa. – Még sosem hallottam róla, hogy boszorkányok vagy vámpírok elég erős sereget szerveztek volna ahhoz, hogy egyetlen éjszaka alatt lemészároljanak egy egész vérfarkas falkát.

– Akkor felmerül a kérdés, hogy miért – mondta Naomi. – Mit tehetett az a falka, ami ilyen extrém reakciót váltott ki?

– Lehet, hogy semmit sem tettek – mondta Thea apja, Walter Béta. – Nem ez az első falka keleten, amit elpusztítva találtak. Több másik is volt. Akkor derül ki, hogy a falka eltűnt, amikor valaki meglátogatja a szellemvárost.

– Valami vérfarkas falkákat irt ki? – kérdezte Ada Luna.

– Mit tudunk a célba vett falkákról? – kérdezte Ulric Alfa. – Bármi nyom, ami arra utal, ki tette vagy miért?

– Ezek azok a kérdések, amelyekre választ kell találnunk – mondta Walter Béta.

– Ez valami nagynak a kezdete. Valaminek, ami csak rosszabb lesz – mondta Naomi.

– Egyelőre tartsuk ezt magunk között – mondta Ulric Alfa. – A fiúknak és Theának van még néhány hónapjuk az átváltozásig és az érettségiig, mielőtt átvennék a falkát. Ők azok, akiknek majd meg kell küzdeniük ezzel. Hagyjuk, hadd élvezzék ezeket az utolsó gondtalan heteket, mielőtt a világ súlyát a vállukon kellene cipelniük.

– Egyetértek – mondták a többi szülők.

Mocorgást hallottak az irodából. Thea intett a hármasikreknek, hogy menjenek, ők pedig csendben lesiettek, és ki a falkaházból.

– Boldogan figyelmen kívül hagyom, amit az imént hallottunk, amíg nem mi vagyunk a főnökök – mondta Conri, miközben az iskola felé sétáltak. Elfoglalta helyét Thea mellett, kezét a lány csípőjén tartva.

– Foglalkoznunk kell majd vele – mondta Alaric, kezét Theáéba csúsztatva. – Úgy hangzik, ez a dolog minden vérfarkast érinteni fog, bárhol is legyenek.

– A szüleink elindítják a folyamatot – mondta Thea.

– És segíteni fognak nekünk még azután is, hogy átadják nekünk az Alfa címet – tette hozzá Kai. Megfogta Thea másik kezét. – Még nem kell ezen stresszelnünk.

Az iskolában mindenki őket bámulta, ahogy végigsétáltak a folyosókon. Nem volt szokatlan látni a négyest együtt, de sosem fogták egymás kezét és csókolóztak.

Senki élő nem látott még poliamor kapcsolatot. Ez a vérfarkas közösségben a mítoszok világába tartozott. Néhányan lefeküdtek fűvel-fával, de nem voltak elkötelezett kapcsolatban minden hódításukkal. A farkasok végül egyetlen személlyel állapodtak meg, egyetlen társat választottak. Híresek voltak erről. A farkasok köztudottan birtokló, féltékeny bestiák voltak, akik képtelenek osztozkodni.

A hármasikrek egész nap nem szakították meg a kontaktust Theával, kivéve azt az egy órát, ami nem volt közös. A harmadik óra, közvetlenül ebéd előtt. A hármasikrek elkísérték a terméhez, mindegyikük megcsókolta, majd elbúcsúztak.

Ez az óra az omegákról szólt, a legalacsonyabb rangú falkatagokról, hogy mi lehet a hasznuk, és mi a szerepük egy falkában. A New Dawn nem jelölt ki senkit omegának, de más falkák igen. Néhányuknak rabszolgáik voltak. Thea meg akarta ezt változtatni. Mindent meg akart tanulni, amit csak lehetett, hogy tudja, min kell változtatni.

– Ez új – mondta Lizzy, a szőke hajú legjobb barátnője, amikor Thea leült mellé. – Mióta csókolózol a jövőbeli Alfáinkkal? – kérdezte felhúzott szemöldökkel.

– Ma reggel óta? – felelte Thea.

– Épp ideje volt.

– Micsoda?

– Úgy tűnik, mégsem volt szükséged a Tehetségkutatóra, hogy felhívd magadra a figyelmüket.

– Ezért akartad, hogy azt a ribancos ruhát vegyem fel holnap a Tehetségkutatóra?

– Naná. Valakinek adnia kellett egy kis lökést mindannyiótoknak. Kíváncsi vagyok, ki nyerte a fogadást.

– Az a dolog hónapokkal ezelőtt kifulladt – mondta Tessa, egy másik lány a falkájukból. – Senki sem hitte, hogy eddig fog tartani.

– Miről beszéltek? – kérdezte Thea.

– Az egész iskola arra fogadott, hogy mikor jöttök össze – mondta Lizzy. – Hogy melyikőtök jön össze melyikkel, vagy hogy mindhárman osztoznak-e rajtad, vagy csak egy vagy kettő. Hogy lesznek-e verekedések. Hogy összejössz-e az egyikkel, aztán egy másikat választasz társnak. Minden lehetőségre. Mindenre.

– Annyira összezavarodtam – mondta Thea.

– Mivel kapcsolatban, csajszi? Azok a fiúk ősidők óta szerelmesek beléd.

Thea üveges tekintettel bámult a legjobb barátnőjére.

– Te tényleg nem tudtad? – kérdezte Lizzy. – Soha nem mutattak érdeklődést más lány iránt. Soha nem hívtak el senkit randizni. Soha nem kavartak senkivel, pedig rengeteg lány próbálkozott.

Féltékenység hasított Theába, de elnyomta. A hármasikrek visszautasították a közeledéseket.

– Mindig bátyámként tekintettem rájuk – mondta Thea. – Azt hittem, ők húgukként tekintenek rám.

– Mikor változott ez meg?

– Nem tudom. Fokozatosan történt.

A csengő megszólalt, jelezve az óra kezdetét. – Mindent hallani akarok erről – mondta Lizzy.

– Mindannyian hallani akarjuk – tette hozzá Tessa.

– A Tehetségkutató főpróbáján? – kérdezte Lizzy.

– Talán – felelte Thea.

Óra után Thea a menzára ment, és a hármasikreket a szokásos asztaluknál találta. Conri az ölébe húzta, állát a lány vállára pihentette, és beszívta az illatát. Alaric áthúzta a lány egyik lábát a sajátján, és kezével fel-alá simogatta. Kai a lány kezét fogta Conri másik oldalán.

Az emberek összesúgtak körülöttük a menzán.

– Tudtatok róla, hogy fogadásokat kötöttek arról, hogy összejövünk? – kérdezte Thea halkan.

– Hallottam pletykákat – mondta Kai.

– Nem – mondta Conri.

– Majd utánajárok – mondta Alaric. Thea felé fordult, és odahajolt egy gyors csókra. Kai addig húzta a kezét, amíg őt is meg nem csókolta. Conri csókokkal hintette végig a nyakát.

– Abba kell hagynotok, különben egész nap nedves leszek – suttogta Thea. El kell készítenie azokat a gyógynövényeket az illata elfedésére, amint ma hazaér.

– Akkor hadd szívjunk szárazra – suttogta Conri a fülébe.

A lány levegő után kapott.

– Lassíts, Con – mondta Alaric.

A hármasikrek felváltva ültették Theát az ölükbe minden órán, a másik kettő pedig a kezét fogta kétoldalt. A tanárok nézegettek feléjük, de nem vették a fáradságot, hogy szóljanak, mivel ők voltak a jövőbeli Alfák. Még akkor sem, amikor a lány tarkóját csókolgatták, vagy bármelyik részét simogatták, amit elértek.

Thea folyamatosan mosolygott. Élvezni fogja ezeket az utolsó hónapokat az átváltozás és a Bétává válás előtt, ha ez így fog zajlani.