Alaric még mindig ölelte Theát, amikor a lány felébredt.

– Készen állsz a kora reggeli edzésre? – Alaric álomtól rekedt hangja végigdübörgött a testén, a lehető legédesebb módon ébresztve őt. Bárcsak minden reggel így ébredhetne. Aztán eljutottak a tudatáig a szavak.

– Ma nem akarok menni. Nem tudok. – Szüksége volt egy szabadnapra. Talán egy hétre. Egy évre. Bármennyi időre, amíg rá nem jön, mi történik vele.

– Thea, dehogynem tudsz, és semmi okod, hogy ne tedd.

– Kérlek, ne kényszeríts...

– Thea, jössz. Tizenöt perc múlva találkozunk kint, rendben?

Tudta, hogy engedelmeskednie kell neki.

– Igen, Alfa.

– Hé, ez nem... nem úgy értettem – mondta Alaric. – Tudod, hogy mondhatsz nekünk nemet, ugye? Thea, kérlek. Nem akarom, hogy úgy érezd, bármit meg kell tenned, amit nem akarsz.

– Akkor miért kényszerítesz edzeni?

– Mert imádod az edzést. Nem hagyom, hogy eldobj magadtól mindent egy félreértés miatt. Gyerünk. Ez nem vall rád. Hol van az én félelmet nem ismerő Theám?

– Ott maradt az edzőpályán, ahol belehalt a szégyenbe.

Alaric a mellkasához szorította a lányt, és megcsókolta a feje búbját. – Akkor menjünk, keressük meg a hulláját, és élesszük újra.

– Jól van – morgott a lány.

A fiú kikelt az ágyból, és elhagyta a szobát. Thea elkészült, és kiment az edzőpályára, ahol a hármasikrek vártak rá. Remélte, hogy a teste ma viselkedni fog. Nem volt ideje elkészíteni a teát, hogy elfedje az illatát.

Futottak egy kört a pályán, és mielőtt befejezték volna, Kai hátulról elkapta Theát. Az ösztönök beindultak. Thea oldalra lépett, és átdobta a fiút a csípőjén. Kai puffanással ért földet a füvön, majd kigördült belőle, talpra állt, és szembe fordult vele. Conri és Alaric utolérték őket, és mindketten megragadták Thea egy-egy karját.

– Megint? – kérdezte a lány. – Mert ez tegnap is olyan jól sikerült.

Kai elindult felé.

– A mai nap más – mondta Kai. A lány derekára tette a kezét. – Ma nem küzdünk.

– Micsoda?

Conri és Alaric fogása megváltozott, és hárman körbevették, csapdába ejtve őt.

– Ma megnézzük, fel tudunk-e izgatni – mondta Kai.

Közelebb hajolt, és az orrát végighúzta a lány nyakán. Kezei végigvándoroltak a testén. Thea próbálta figyelmen kívül hagyni az érzéki hullámokat, amiket a fiú kiváltott belőle. Minél inkább próbált másra gondolni, annál nehezebb volt.

– Miért teszitek ezt velem? – kérdezte Thea. – Már tudjátok, hogy képesek vagytok rá. Kérlek, ne. Kérlek. Kérlek, hagyjátok abba.

– Miért hagynánk abba? – kérdezte Kai.

– Már bizonyítottátok az igazatokat. Felizgultok tőletek. Sajnálom! Nem tudom, mi a baj velem!

– Semmi baj nincs veled. Fel is kellene izgulnod ránk – mondta Conri.

A lány felnyögött. – Még soha életemben nem voltam ennyire megalázva – mondta lehunyt szemmel, lehajtott fejjel.

– Miért vagy zavarban? – kérdezte Alaric.

– Ti mindig olyanok voltatok nekem, mintha a bátyáim lennétek. A húgoknak nem lenne szabad kontrollálhatatlanul nyögdécselniük, amikor a bátyjaik csiklandozzák őket.

– Mi már régóta nem gondolunk rád húgként. Azóta nem, hogy megnőttek azok a cijeid, amikről azt mondod, haszontalanok – mondta Kai. – Megnézzük, mennyire haszontalanok?

Figyelte a lány arcát, ahogy kezei a pólója alá siklottak, és tenyerébe fogta a melleit. Thea levegő után kapott. A fiú megszorította őket, mire a lány szája tátva maradt. Kai lehúzta a melltartóját, kiszabadítva a melleit, majd megtalálta a mellbimbóit, és görgetni kezdte őket az ujjai között. A lány felnyögött, és hátrahajlította a derekát, beleolvadva az érintésbe.

– Kérlek – könyörgött, nem tudva biztosan, hogy azért könyörög-e, hogy hagyja abba, vagy hogy folytassa. Annyira akarta ezt. – Ez nem fair.

– De tetszik? – kérdezte Alaric. A lány nem válaszolt. Légzése sekélyessé és gyorssá vált. – És ez?

Alaric elhúzta a lány gesztenyebarna haját az útból, és hátulról megcsókolta a nyakát. A lány lehunyt szemmel nyöszörgött, feje hátrabicsaklott a fiú vállára.

– Szerintem tetszik neki – mondta Conri. Arcát a lány nyakának másik oldalához nyomta, és mélyet szippantott. Ajkai lefelé vándoroltak, csókokkal borítva őt, különös figyelmet szentelve az érzékeny jelölési pontnak, ahol a lány nem tudta visszatartani a nyögéseit. Alaric megtalálta ugyanezt a pontot a másik oldalon, és a lány hangosabban nyögött fel.

– Nem. Nem. Állj. Kérlek. Kitalálom a módját, hogy abbahagyjam.

– Kitalálod a módját, hogy abbahagyd mit? – kérdezte Kai zavartan. Thea mindig addig harcolt, amíg nem győzött. Miért adta fel ilyen könnyen? Könyörög. Ez nem vallott rá.

– Hogy felizguljak – mondta Thea.

– Miért akarnánk mi azt? – kérdezte Kai.

– Olyan sokáig azt hittük, nem kedvelsz minket úgy – mondta Conri. Elkezdte szívni azt a pontot a lány nyakán.

– Vagy talán nem álltál készen – mondta Alaric. Ő a saját oldalán harapdálta a pontot.

– El sem tudom mondani, mennyire boldogok voltunk, hogy tegnap megéreztük az izgalmadat. Reméltük, hogy mi voltunk az oka annak az édes, ínycsiklandó illatnak – mondta Kai.

Mindannyian rá néztek, reménykedve. A lány felemelte türkizkék szemét, és találkozott a tekintetükkel.

– Azt akarjátok, hogy felizguljak rátok? – kérdezte.

– Ne hangozz ennyire meglepetten – mondta Kai.

– Nem értem.

– Rájöttünk, hogy nem fair, hogy mi érezzük az izgalmadat, te viszont nem érzed a miénket – mondta Alaric.

– De érezheted – mondta Kai. Elkezdte lejjebb mozgatni a kezét, meghúzva a mellbimbókat, amíg azok ki nem pattantak az ujjai közül, majd vissza a helyükre. – Úgyhogy hadd tegyük világossá, mennyire felizgatsz minket.

Kezét a lány háta mögé, majd lejjebb, a fenekére csúsztatta, megszorította, és a saját elejéhez húzta. A lány nagyon is tisztán érezte a fiú férfiasságának dudorát a hasánál.

– Fogalmad sincs, milyen nehéz volt visszafogni magunkat, miközben veled edzettünk. Mennyire meg akartuk tenni ezt.

Közelebb hajolt, szemeivel szinte kihívta a lányt, hogy állítsa meg, és ajkait a lányéra nyomta. Thea teste lángra lobbant. Kai keze a lány arcát simogatta. Alaric egyik keze felcsúszott a mellére. Conri egyik keze megtalálta a másik mellét. A lány felnyöszörgött a gyönyörtől.

Egy pillanat múlva Alaric keze a dereka köré fonódott, erősen megragadta, és szembe fordította magával. Magához húzta, hogy érezhesse az erekcióját. Aztán feljebb vitte a kezét, és gyengéden megfogta az arcát. Mélyen a szemébe nézett.

– Akarunk téged – mondta Alaric.

Csókba vonta a lányt. Keze a hajába csúszott, és megdöntötte a fejét, hogy elmélyítse a csókot. Négy másik kéz kóborolt a testén.

– Én jövök – morogta Conri.

Maga felé fordította a lányt, egyik kezével a derekát tartva. Kemény hosszát a lányhoz nyomta. Másik kezével a mellét gyúrta. A lány ismét felnyöszörgött, szája kinyílt, a fiú pedig megcsókolta, nyelvével felfedezve a száját. Alaric és Kai a lány oldalához és hátához simultak, csókolgatva és harapdálva a nyakát és a vállát. Egy pillanat múlva Conri elhúzódott.

– Nem kell szégyellned magad, bébi – mondta Conri. Összedörgölte az orrát a lányéval, majd homlokát az övének döntötte. – Érezni akarjuk az illatodat. Fel akarunk izgatni. Azt akarjuk, hogy akarj minket. Örökkévalóság óta várunk erre. Alig várom, hogy megízleljem az izgalmadat.

Kai és Alaric felmordultak. – MI alig várjuk, hogy megízleljük az izgalmadat – mondták egyszerre.

A lány nehezen véve a levegőt kezdett magabiztosságra találni. – Akartok engem?

– Igen. Te akarsz minket?

Thea bólintott. Eddig összeszorította a lábait, hogy elrejtse a szagát. Most ellazította és szétnyitotta őket, hagyva, hogy a szellő elvigye illatát az orrukig. Csuromvíz volt. A hármasikrek felnyögtek.

– Istennőm, olyan jó illatod van – mondta Kai. Keze becsúszott a lány pólója alá, ujjai a nadrágja dereka alatt matattak. Megállt, száját a lány nyakához, a füle alá nyomva. – Hozzádertél magadhoz, miközben ránk gondoltál?

– Igen. – Soha nem hallotta még a hangját ilyennek – leheletvékony, gyenge, gyakorlatilag nyöszörgés –, mindez azért, mert annyira felizgult. Ettől mindhárom jövőbeli Alfa felmorgott. – Ti hozzátok értetek magatokhoz, miközben rám gondoltatok?

– Mindig rád, csak rád – felelték kórusban.

– Ó, istennőm. Ez dögös. – Thea előrehajolt, és megcsókolta Conrit. Megragadta Alaric tarkóját, és az ajkait a nyakára irányította. Aztán hátranyúlt, ujjait Kai hajába fűzte, és a nyaka másik oldalához húzta.

– El sem hiszem, hogy tegnap még tökön vágtál minket. Ez jobb – mondta Alaric. A lány vállát harapdálta, mélyeket lélegezve.

– Sokkal jobb – értett egyet Conri.

Thea felnevetett. – Ez jó.

– Nagyon jó, drágám – mondta Kai.

Folytatták, helyet cserélve, hozzásimulva, kezeik és ajkaik vándoroltak rajta, amíg el nem érkezett az idő, hogy készülődjenek az iskolába.

– Nem akarom abbahagyni – mondta Thea Conri ajkaihoz simulva. – De mennünk kell rendbe szedni magunkat.

– Zuhanyozhatnánk együtt? – vetette fel Conri.

Thea úgy nézett rá, mint őz a reflektorfényben.

– Lassan kell haladnunk, Con – mondta Alaric. – Ne siettesd. Csak most szereztük meg. Ne ijeszd el.

Thea Alaric-hoz simult, és adott neki egy gyors csókot, majd elpirulva elhúzódott. A fiú felemelte a lány állát, hogy rá nézzen.

– Tetszik nekem ez a tekintet rajtad – mondta Alaric.