– Akkor mi a baj? – Samuel megemelte az állát, hogy a szemébe kelljen néznie.

Natalie szorosan átkarolta a férfi derekát, és az arcát a mellkasába fúrta. – Semmi. Csak belement egy kis homok a szemembe, ez minden.

– Tényleg?

– Persze! Itt vagy nekem te, a négy édes gyermekünk, és még sokan mások, akik mellettem állnak! Mi tehetne engem szomorúvá? – válaszolta Natalie, miközben a mellkasához dörgöl