Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

***

– Hogy van?

– Alszik. – Kicsit merev vagyok, a hangom rekedt a sírástól, a karom fáj, amiért olyan sokáig kellett tartanom. Egy pillanatig csendben vagyunk.

– Jól vagy? – tesz egy mozdulatot, hogy bejöjjön, de megrázom a fejem, és a tekintetem a padlóra szegeződik.

– Megyek, leteszem az ágyába.

Szó nélkül félreáll, nyitva tartja nekem az ajtót. Lassan mozgom, hogy ne rázzam fel. Ivannak é