Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
***
– Hogy van?
– Alszik. – Kicsit merev vagyok, a hangom rekedt a sírástól, a karom fáj, amiért olyan sokáig kellett tartanom. Egy pillanatig csendben vagyunk.
– Jól vagy? – tesz egy mozdulatot, hogy bejöjjön, de megrázom a fejem, és a tekintetem a padlóra szegeződik.
– Megyek, leteszem az ágyába.
Szó nélkül félreáll, nyitva tartja nekem az ajtót. Lassan mozgom, hogy ne rázzam fel. Ivannak é