Ahogy hátradőlök a kádban, és a levendula illata betölti a levegőt, lehunyom a szemem, és fülelek, hátha sírást hallok, de semmi nesz. Mintegy harminc perc után nyugodtabbnak érzem magam, de tudom, hogy nem húzhatom tovább az időt. Kiszállok a kádból, megtörölközöm és kifésülöm a hajamat; a forró víztől szálló gőz kissé nyirkossá tette a tincseket, így könnyű kifésülni. Teszek rá némi hajápolót és