Itt volt a bökkenő: ha egy hím akart felbontani egy párosítást, a rendszer ott sújtott le rá, ahol a legjobban fájt. Ötmillió csillagérme bánta azonnal, plusz felkerült egy feketelistára, amely száz évre eltiltotta az újbóli párkereséstől.

Nincs második esély.

Nincsenek új párok.

A nőstényekre? Mindebből semmi sem vonatkozott.

Ezért végezte a legtöbb hím térden csúszva, abban reménykedve, hogy a nőstény lesz az, aki véget vet a dolognak.

Emma emlékezett valamire, amire Laura egyszer figyelmeztette: egyes hímek nem engedhetik meg maguknak a büntetést. Ilyenkor minden létező csalást bevetnek, először is pénzt sajtolnak ki a nőből. Amint összekaparták az ötmillió csillagérméjüket, habozás nélkül felbontják a párosítást.

*Vajon Damian is egy azok közül, akikre Laura figyelmeztetett? Határozottan olyannak tűnik.*

*Kizárt, hogy egy 5-ös szintű – vagy magasabb rangú – férfi le legyen égve. Még félholtan is képesek leteríteni egy közepes szintű bestiát, és vagyonokkal távozni. Százezer csillagérmék percek alatt. Hogy le lenne égve? Ugyan már. Nem veszem be.*

Emma nem volt hajlandó bekapni a horgot. Hűvösen viselkedett, mintha észre sem vette volna a célzást.

– Semmi gond, Damian. Nem sietek. Csak koncentrálj a csillagérmék gyűjtésére és arra, hogy elérd a csillagvasutat. Amíg három hónapon belül ideérsz, addig rendben vagyunk.

*Minden egyes csillagérméért, amim van, majdnem megöltem magam. Ezek nem csak számok egy bankszámlán – ez az életem.*

*Ha átadom neki, ő meg rögtön utána dob? Akkor vége a dalnak.*

*Nem bánom, ha költenem kell egy férfira, de csak akkor, ha igazából az enyém. Ezek a párosítások? Jelenleg csak nevek: ígéretek és garanciák nélkül.*

*Még Laura is – aki halálosan gyönyörű, kedves, az a típusú nő, akit minden férfi akar – kifog olyan párokat, akik úgy döntenek, nem éri meg a fáradságot, és rákényszerítik, hogy ő vessen véget a kapcsolatnak. Ha ez vele megtörténik, nekem mi esélyem van?*

Emma nem volt vak. Nem volt olyan szép, mint Laura, és a rangja sem volt olyan magas. Logikus volt, hogy akadnak férfiak, akiknek nem kell. Ezt elfogadta.

A csevegés túloldalán Damian tüzes szemei elkerekedtek, ahogy elolvasta a választ.

*Komolyan? Miféle nő ez? Szűkmarkúbb, mint egy lelakatolt trezor, és ez nem kis szó. Még nyomorult 500 000-et sem tud kiköhögni? Szánalmas.*

Állkapcsa megfeszült. Majd szétvetette az ideg.

Damian könyörgőre fogta: „Ms. Tibarn, én tényleg hamarosan látni akarom Önt!”

Beszúrt egy szánalmas matricát, amin hatalmas szemek csillogtak a megjátszott kétségbeeséstől.

Emma felsóhajtott, ajka halványan megrándult, miközben visszaírt: „Igen, én is látni akarlak. Megvárlak.”

Pénzről továbbra sem esett szó.

Damian némán bámulta a képernyőt, állkapcsa görcsösen megfeszült.

Emma épp el akarta tenni a Lightcore-ját éjszakára, amikor megszólalt a csengő. Okosrobotja a bejárathoz gurult, aktiválta a biztonsági közvetítést, és kivetítette a képet a szobába.

Egy húszas éveiben járó férfi állt a kapuja előtt – rövidre nyírt szőke haj, elegáns fekete öltöny.

A lány lélegzete egy pillanatra elakadt. *Az a ragyogó aranyszín haj... Pont, mint azé a férfié, akit pár napja húztam ki az Astralis-erdőből, és dobtam le a kórháznál. Tényleg kíváncsi lennék, hogy van most.*

Megrázta a fejét, elhessegetve a gondolatot. *Nem számít. Megmentettem, leraktam, kifizettek – itt a vége.*

– Hé, mi a helyzet? – Emma hangja hűvös maradt, ahogy közelebb hajolt a kivetítőhöz.

Kíváncsiság villant át az agyán. *Lehet, hogy ő az egyik párosított férfim?*

Adam a kamerára emelte tekintetét, és udvariasan válaszolt:

– Ms. Emma Tibarn, Adam Johnson vagyok, Kael Auris asszisztense, azé az úré, akivel a rendszer párosította.

Emma pislogott egyet.

Parancsot adott az okosrobotnak.

– Nyisd ki a kaput.

Mire a nappaliba ért, Adam már belépett. Tisztelettudóan bólintott.

– Ms. Tibarn, köszönöm, hogy fogadott. Mr. Auris kért meg, hogy beszéljek Önnel a párosításról.

Gondosan válogatta meg a szavait, kihagyva Kael címét és bármilyen utalást a státuszára.

*Ha rájön, ki is valójában Mr. Auris, még a csillagokat is leimádkozná az égről* – gondolta komoran. – *Persze, Mr. Auris azt mondta, ő szabhatja meg az árat, de kizárt, hogy én tápláljam ezt a mohóságot. A csillagérmék nem nőnek ki a földből, mint a gaz.*

Emma szemöldöke enyhén megemelkedett. *Szóval Kael nem vette a fáradságot, hogy idejöjjön. Helyette küldöncöt meneszt. Igen, ez egy dolgot üvölt: azt reméli, én leszek az, aki felbontja ezt a párosítást.*

– Miért nem jött ő maga? – kérdezte nyugodtan. – Miért küldött valaki mást?

Adam megőrizte hidegvérét, hangja tisztelettudó maradt.

– Mr. Auris szerette volna tudatni Önnel, hogy jelenleg nem kívánja folytatni az ismerkedést. Reméli, hogy Ön beadja a kérelmet a felbontásra.

Emma ajkai kissé szétnyíltak, bár arca nyugodt maradt.

Adam gyorsan hozzátette:

– Tudja, hogy ez nehéz helyzetbe hozza Önt, ezért kész kárpótolni. Mondja meg, mit tart tisztességesnek. Nem fogja visszautasítani, ha a lehetőségein belül áll.