Már reggel volt, amikor Emelie legközelebb felébredt. Fájdalmasan felnyögött; a másnaposság lüktető fejfájásként dobolt a koponyájában.

Ekkor egy hűvös hang csendült fel mellette:

– Egy pohár víz van az asztalon, tőled balra.

Emelie eltűnődött, vajon William hangja volt-e az.

Azonnal kinyitotta a szemét. William egy széken ült az ágya mellett, keresztbe tett lábbal, és őt figyelte.

– Mit keres itt